|
Mivel ny�jt t�bbet
ez a megold�s, mint a hagyom�nyos
h�l�zat?
Hatalmas fejl�d�s t�rt�nt az elm�lt
�vekben a VSAT ter�let�n is (VSAT
= Very Small Aperture Terminal � igen
kis antenn�j� �llom�s). A kezdeti
anal�g technol�gi�t felv�ltja a digit�lis
�tvitel, �s az ut�bbi id�ben megjelent
az ig�ny szerint v�ltoz� s�vsz�less�g
gyakorlati alkalmaz�sa. A leg�jabb
rendszerek m�r a QoS (Quality of Service
= min�s�gi szolg�ltat�si oszt�lyok)
lehet�s�ggel is rendelkeznek, azaz
szoftvervez�rl�ssel be�ll�that� a
szolg�ltat�si csomag priorit�s�nak
�s biztons�gi szintj�nek m�rt�ke.
Ennek birtok�ban a vev�nek testre-
�s p�nzt�rc�ra szabott megold�s k�n�lhat�.
Ez az�rt nagyon fontos, mert az elm�lt
�vek internet boomj�t k�vet�en komoly
ki�br�ndul�s �rezhet� a piacon. B�r
Magyarorsz�gon az elm�lt id�szakban
jelent�s szabad fel�letek jelentek
meg, a vezet�kes h�l�zatok meglehet�sen
k�t�tt strukt�r�t jelentenek. Gondoljuk
csak meg: egy k�z�ns�ges ADSL internetvonal
ki�p�t�se jelenleg k�zel 2�2,5 h�napot
jelent akkor, amikor a felm�r�sek
szerint p�ld�ul Budapesten kb.
65�70%-os redund�ns h�l�zat �p�lt
meg, csak �ppen nem a pillanatnyilag
sz�ks�ges ir�nyokban �s ter�leteken.
A h�l�zatok saj�tos m�don mindig a
szolg�ltat�k ter�leti �rdekei �s lehet�s�gei
szerint b�v�ltek. Ez a helyzet sok
esetben m�s, a vil�g m�s r�szein m�r
j�l m�k�d�, pl. internetre �p�l� v�llalkoz�s
buk�s�t is okozta Magyarorsz�gon.
Ilyen volt az elm�lt �vekben az elektronikus
kereskedelmi v�llalkoz�sok helyzete,
sok esetben megsz�n�se haz�nkban.
A jelenleg m�k�d� v�llalkoz�sok nagyr�szt
h�l�zati szolg�ltat�khoz k�t�dnek.
A f�ggetlen v�llalkoz�sok n�h�ny kiv�telt�l
eltekintve t�nkrementek, f�ggetlen�l
att�l, hogy tiszt�n hazai pr�b�lkoz�sokr�l
vagy k�lf�ld�n m�r
bevezetett, j�l m�k�d� c�gek hazai
k�s�rlet�r�l volt sz�.
|
