Napelempark létesítése

Mi az a napelempark? Miért fontos a napelempark létesítése?

Ha mindenki számára érthető módon szeretnénk meghatározni a napelemparkok lényegét, akkor röviden arról van szó, hogy a napból érkező energia ipari mennyiségben kerül átalakításra általuk villamos energiává. A napelemparkok a károsanyag kibocsátása nélkül előállított tiszta, „zöld” villamos energiát általában a közcélú villamosenergia hálózatba táplálják be, amelyen keresztül az végül eljut a végfelhasználóhoz. Egy napelempark létesítése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a globális energiarendszereket környezetbarát módon alakítsuk át, ezúttal egyben támogatva a nemzetközi éghajlatvédelmi célkitűzéseket is.

Így kezdődött, rövid napelempark történelem

A világ első 1 MW teljesítményű napelemparkja 1982 végén épült Kaliforniában, Lugóban, Európában pedig jó húszéves késéssel 2004-ben Németországban követte az első közösségi tulajdonú 4MW teljesítőképességű párja. Azóta persze világszerte gombamód elszaporodtak a napelemparkok: az Egyesült Államokban például a mezőgazdasági üzemekbe letelepített napenergia hasznosító erőművek száma a 2012 és 2017 közötti időszakban mintegy 150%-kal emelkedett, de az EU tagországok sem maradtak le sokkal a tengerentúlhoz képest.

Az Európai Unió nem titkolt célja pedig egyenesen az, hogy az elfogadott Európai zöld megállapodás célkitűzései és ütemterve alapján 2050-re Európa, a Föld első klímasemleges kontinense legyen. A nemzetgazdaságoknak alapvetően hatalmas szüksége van tehát a környezetbarát módon előállítható, megújuló energiára, hiszen nagyrészük annak egyre növekvő előállítására kötelezettséget is vállalt.

Az energiahasznosítással foglalkozó vállalatok ajánlatai pedig csábítóak, hiszen magas bérleti díjak mellett hosszútávú lekötést garantálnak az adott földtulajdonosoknak. Az USA energiahasznosítással foglakozó vállalatai például akár 400 és 2.000 dollár közötti bérleti díjat is kifizetnek évente egy angol holdnak megfelelő földterületért. Viszont ezzel egyidejűleg problémaként merül fel, hogy az ilyen jellegű parkok számára egyre nehezebb megfelelő területet találni.

Magyarországon – a világ valamennyi országához hasonlóan – egyre nagyobb térnyerése figyelhető meg a Napból származó energia közvetlen energiatermelésre való felhasználásának. 2019-ben, mintegy két és félszeresére emelkedett a napelem rendszerek beépített teljesítőképessége, így 2019 év végére a naperőműveknek volt köszönhető a hazai villamosenergia-rendszer beépített teljesítőképességének 9%-a, míg a hazai megújuló erőművek beépített teljesítőképességének több mint 54%-a. Megfigyelhető, hogy a kisteljesítményű (főként a lakosság számára telepített) napelem rendszerek mellett több nagyobb teljesítményű is létesült Magyarországon, részben magán, részben állami és uniós forrásokból, pályázatok által.

A napelemparkok előnyei

A napelemparkoknak megannyi előnye van, kezdve rögtön azzal a kicsit sem elhanyagolható ténnyel, hogy károsanyag kibocsátás nélkül üzemeltethetők. A legfőbb előny azonban mégis csak az, hogy ebben az esetben a fogyasztás/felhasználás helyszínén vagy annak közvetlen közelében történik a villamos energia termelése, ezáltal lecsökkenhet adott területen vagy térségben az import áramtól való függés, így nem kell számolni nyersanyag beszerzési, illetve szállítási költségekkel sem.

Bármilyen furcsán is hangzik, de a napelemparkok üzemeltetése összekapcsolható növénytermesztő vagy állattartó gazdálkodással, ugyanis a napelemparkok területén egy védett, egységes (aktív emberi beavatkozástól mentes) gyepterület képződhet, amely felhasználható akár kaszálóként, akár például állatok legeltetésére is. Ezáltal tehát nőhet a termőföld használat hatékonysága, sőt a napelem sorok közötti gyep pozitív hatást gyakorolhat a terület biodiverzitására is. A napelemparkok működése zajmentes és automatizált, valamint károsanyag kibocsátás nélküli, ezért az üzemeltetés területe kiváló védett közegként szolgálhat a méhészethez, méhrezervátumok kialakításához.

Mivel a napelemparkok talajtakaróra is kedvező hatást gyakorolnak ezért nagy jelentőségük van a Föld biológiai sokszínűségének megőrzésében nagy szerepük lehet továbbá abban is, hogy elősegítsék a talajtisztulás folyamatát. Megfigyelhető, hogy a talajpihentetés, a kisarjadó, majd megerősödő növényzet által nagyban javul a talaj vízáteresztő és vízmegtartó képessége. Szerkezeti stabilitása, tápanyag ellátottsága, valamint ellenálló képessége is megnő az erózióval szemben. 

Ebből adódóan, amennyiben egy napelempark üzemeltetése környezettudatosan történik, később akár a művelés alól kivont termőföld eredeti művelési ága visszaállítható. Nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett sem, hogy a napelemparkok részelemei életciklusuk lejártával közel 100%-ban újrahasznosíthatók, illetve fajlagos beruházási költségük gyakorlatilag szinte a legkedvezőbb a megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek közül.

Természetesen érdemes néhány szót ejteni a hátrányokról, negatív hatásokról is, azonban a fentiekhez viszonyítva közel sem olyan hosszú ez a felsorolás. Kezdjük rögtön azzal, hogy a napelemparkok esetén az energiatermelés kizárólag napközben valósítható meg, éjszaka egy napelempark nem tud üzemelni. Az időjárási körülmények is döntően befolyásolják az energiatermelés mennyiségét. Problémát okozhat továbbá az is, hogy egy nagyobb darab szántóföld kivonásra kerül a mezőgazdasági termelés alól. Egy amerikai agrárközgazdász szerint egy napenergiapark egyenesen nem megfelelő hasznosítása a termőföldnek, ami nyilván szubjektív vélemény.

Hogyan kezdjünk neki? A napelempark létesítése

Földrajzi adottságai alapján Magyarország hatalmas kiaknázható potenciált hordoz a megújuló energiaforrásokon belül a napenergia hasznosítása szempontjából. Hazánk kedvező földrajzi adottságai és ezáltal napsugárzási viszonyai maximálisan lehetővé teszik a napenergia fokozottabb alkalmazását villamosenergia-termelés céljára.

Rögtön az elején fontos tisztázni, hogy a napelemparkokat, a napelemes kis teljesítményű erőművekhez hasonlóan olyan földtulajdonosnak, befektetőknek ajánljuk elsősorban, akik hosszú távú, legalább 25 éves befektetésben gondolkodnak. Mindkét esetben befektetés egy ilyen jellegű beruházás, azonban esetenként mások a feltételek.  Egy napelemes kis teljesítményű naperőmű engedélyeztetése hozzávetőlegesen 2-3 hónapot vesz igénybe, azonban egy napelem park esetében ez egy jóval hosszabb és összetettebb folyamat.

Döbbenetes tény, hogy a Napból Magyarország területére érkező energiamennyiség éves szinten kalkulálva mintegy 2900-szorosa hazánk éves villamosenergia-felhasználásának, így tehát a globális napsugárzás átlagértéke megközelítőleg 1250 kWh/m2/év. Magyarországon hozzávetőlegesen 405 ezer hektárnyi kedvezően beépíthető felület található, amely hasznosítható lehet napelemparkok telepítésére, ennek túlnyomó része (több mint 98%-a) gyep, legelő, illetve szabad/felszabaduló földterület.

Az első és talán legfontosabb lépés tehát, hogy találjunk egy a napelempark létesítéséhez megfelelő területet. Fontos, hogy a földterület legalább egy-másfél hektáros legyen és megfeleljen a szabályozásnak. (Az 500 kW-os napelem parkok telepítése a nagy helyigény miatt a földre történik, így 400 W-os panelekből mintegy 1250 darabra lehet szükség egy 500 kW-os projekt kapcsán. Ezek alapján tehát egy ekkora rendszer kiépítéséhez bőséges szabad területre van szükség.

Második és szintén nem elhanyagolható tényező, hogy a visszatáplálás megoldható legyen, mivel annak kiépítése magas költségekkel járhat.

Fontos jótanács, hogy a napelem rendszer talán a legfontosabb olyan elektromos berendezés, amelynél nem érdemes túlzásba vinni a spórolást, költségcsökkentést, ajánlott megbízható gyártók berendezéseit megvásárolni.

A napelem rendszer telepítéséhez egy speciális földre telepíthető tartószerkezet alkalmazására van szükség, amelynek rögzítésére külön odafigyelést igényel, hiszen a rendszer üzemeltetését hosszú távra tervezzük. A tetőn lévő napelemes rendszerekhez hasonlóan a földre telepített rendszer is ki van téve az időjárás (szél, eső, hó, stb.) viszontagságainak.

Az alábbiakban felsorolásszerűen, nagy vonalakban mutatjuk be a napelemparkok (50 kW – 5 MW közti névleges teljesítményű napelem rendszer) engedélyeztetésének folyamatát. Mivel a különböző területileg illetékes hatóságok, illetve a villamos energiaszolgáltatók követelményrendszere eltérő lehet, ezért az alábbiakban végrehajtandó lépések is eltérhetnek egymástól. Fontos tudnivaló, hogy a napelempark létesítése, valamint a csatlakozás egymástól független eljárások, így külön-külön eljárásban valósíthatók meg!

• A földterület kiválasztása (összhangban a későbbi engedélyeztetési eljárással);
• Szükség esetén Földhivatali ügyintézés;
• Előzetes igény bejelentés;
• Csatlakozási engedély kérelem benyújtása;
• A földterületre vonatkozó előzetes hatástanulmányok (környezetvédelmi, régészeti, stb.) elkészítése;
• A csatlakozáshoz, villamos, villámvédelemhez stb. kapcsolódó tervek elkészítése;
• A Környezetvédelmi és Vízügyi hatóság engedélyeinek beszerzése;
• A Közműhálózatokhoz kapcsolódó engedélyek beszerzése;
• Az Építésügyi Hatósági általi engedélyeztetés;
• Vezetékjogi engedélyeztetés;
• A kiviteli tervek elkészítése;
• Kivitelezési munkálatok, a telepítés elvégzése;
• A helyszíni hatóságok (pl.: Tűzoltóság) felülvizsgálata;
• Használatbavételi engedély beszerzése;
• Energia Hivatalnál történő ügyintézés;
• A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányítónál (MAVIR) történő ügyintézés.

Karbantartás

És végezetül essen néhány szó a napelemparkok karbantartásáról is. Amíg egy átlagos (például egy lakóház tetejére szerelt) háztartási méretű kiserőműnél nincsen szükség külön karbantartásra, hiszen a 6-15 napelem esetén az időjárás a csapadék által elvégzi a tisztítást, addig egy napelem park esetében, ahol akár több ezer telepített napelemről is beszélhetünk már más a helyzet és érdemes foglalkozni azzal, hogy miként oldjuk meg a napelemek tisztítását.

Erre azért van szükség, mert egy nagyobb felület esetén a napelemek bekoszolódása jócskán hatással van a termelés hatékonyságára. Egy napelem farm esetén pedig a befektetésben résztvevők is komoly eredményeket várnak el a termelés kapcsán. Így tehát a napelemfarmok esetében elengedhetetlen, hogy évente néhány (legalább 1-4) alkalommal megtisztítani a napelemeket, illetve ellenőrizni a naperőmű működéshez szükséges összetevők állapotát.