Napelem vagy hőszivattyú? Esetleg a kettő együtt? – Melyik a legjobb fűtési mód?

Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a fűtési rendszer kialakítása nem megkerülhető. Ma már a megújuló energiaforrásoknak köszönhetően számtalan lehetőség közül választhatunk a klasszikus megoldások mellett, mint amilyen a gáz és a fatüzelés. Mivel a fűtési költségek a késő őszi, téli és kora tavaszi időszakban igen jelentősek lehetnek, így korántsem mindegy, hogy milyen megoldáshoz nyúlunk. A napelem vagy hőszivattyú egyaránt jó választás lehet, sőt a kettő együtt is igen hatékonyan alkalmazható. 

Napelem vagy hőszivattyú?

A megújuló energiákat hasznosító rendszerek telepítése megfelelő körülményeket követel meg. Mielőtt belefognánk a napelemes, hőszivattyús rendszer tervezgetésébe, érdemes előbb végiggondolni, hogy a ház alkalmas-e egy korszerű rendszer kiszolgálására? Jó állapotban vannak a nyílászárók? Megfelelő vastagságú és minőségű szigetelés van a házon? Elbír a tető például egy napelemes rendszert? Ha ezekre a kérdésekre nemmel tudunk csak válaszolni, akkor bizony érdemes egy lépést hátra lépni és előbb ezeket orvosolni. Ameddig ugyanis a feltételek nem adottak, semmiféle fűtési rendszer nem lesz hatékony és nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

A megújuló energia termelésének módszerei közül a napelemes és a hőszivattyú a legelterjedtebb megoldás. A kettő között az alapvető különbség, hogy a napelemes rendszer elektromos áramot fejleszt, amit aztán fűtésre is lehet hasznosítani és még sok minden másra, például a háztartás energiaszükségletének fedezésére, elektromos autó töltésére stb. A hőszivattyút ezzel szemben kifejezetten fűtés, illetve meleg víz előállítás céljából telepítik, másra nem használható. Nézzük, mit kell tudni róluk!

Fűtés napelemmel

A napelemes rendszer feladata, hogy a napfény energiáját elektromos árammá alakítsa át, amit aztán a háztartásban hasznosítani lehet. Lényeges, hogy ha valaki fűteni is szeretne a napelemes rendszerrel, akkor azt már a tervezéskor vegye figyelembe, számoljon ezzel, mivel ez jelentősen befolyásolja, hogy mekkora méretű rendszerre van szükség.

Figyelembe kell venni, hogy a napelemmel kizárólag olyan fűtési rendszerek üzemeltethetők, amik működéséhez áramra van szükség, ilyen például a padlófűtés, az infrapanel, a mennyezetfűzés, a falfűtés és az elektromos konvektor.

A napelemek teljesítménye nem egyenletes, a tavaszi-nyári időszakban több energiát termelnek, mint ősszel és télen, vagyis a fűtési szezon ideje alatt, ekkor ugyanis a termelés jelentősen visszaesik a napsütéses órák alacsony számának és a hideg időjárásnak, a szerény hőmérséklet szintjének köszönhetően. A szaldós elszámolással összességében nullára hozható ki ez a különbség, így nem kell a magas fűtési számlától tartani. Ha azonban valamilyen oknál fogva a napelemes termelés leáll, az elektromos fűtés pedig továbbra is megmarad, akkor számolni kell azzal, hogy a villanyszámla jelentősen megugrik.

Ugyanez a faramuci helyzet állhat elő akkor is, ha a napelemes rendszer tervezésekor nem jártak el elég körültekintően és kisebb vagy kevésbé hatékony rendszert terveztek, így az nem tudja kiszolgálni maradéktalanul az energiaigényt.

Fűtés hőszivattyúval

A hőszivattyú, akárcsak a napelem a megújuló energiára épít, de a mechanizmus teljesen más. A hőszivattyús rendszerek az alacsony forráspontú gázok használatával hőenergiát vonnak el az egyik közegben és adnak le a másikban. Eközben felmelegítik a vizet vagy a levegőt, amik az ehhez illeszkedő fűtési rendszer csöveiben keringve fűtik fel az ingatlan tereit. A hőszivattyú képes hőt elvonni levegőből, vízből, talajból, és át tud adni hőenergiát a víz és a levegő közegének.

Ezzel a megoldással lehet hűteni és fűteni is, üzemeltethető vele radiátor, de a legideálisabb, ha padlófűtéssel párosítjuk. A továbbiakban tehát nem lesz szükség olyan fűtési megoldásokra mint a gáz, a vegyes tüzelésű kazán, az olaj, a klíma, a gázcirkó, sőt, még a villanybojler beszerelése is hasztalan lesz. Ezzel egy igen kényelmes és jó hatásfokú fűtési rendszert lehet kialakítani.

Lényeges azonban megjegyezni, hogy a hőszivattyú működéséhez energiára van szükség. Az áramszolgáltatóknál sok helyen már elérhető az úgynevezett kedvezményes H-tarifa, amit azért hoztak létre, hogy kedvezményes tarifával lehessen működtetni a hőszivattyúkat, illetve a megújuló energiára épülő fűtési rendszereket. Van azonban egy másik megoldás is: ez pedig a napelem és a hőszivattyú kombinálása.

Fűtés hőszivattyúval és napelemmel

A napelem vagy hőszivattyú valójában a napelem és hőszivattyú formában a leghelyesebb. Sok szempontból a legideálisabb, ha a hőszivattyú és a napelemes rendszer egymást kiegészítve működik. Ezzel kiélvezhető a Nap által termelt zöldenergia, vagyis a napelemek áramtermelése felhasználható töltésre, az elektromos készülékek működtetésére, illetve nem utolsó sorban a napelem rendszer energiával látja el a fűtést, hűtést és a melegvizet adó hőszivattyút.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hőszivattyú már önmagában is képes 30%-kal csökkenteni az energiára fordított összeget, ha pedig napelemmel párosul, akkor még hatékonyabb eredményt érhetünk el.

Összességében a legideálisabb választás, ha a hőszivattyús és a napelemes rendszer egymást erősítve, kiegészítve van jelen. Tény azonban a telepítés költsége olcsóbb lesz, hacsak az egyiket választjuk. A két megoldás hasonló, de más-más célt szolgál, így érdemes a döntés előtt kikérni tapasztalt szakértők véleményét, akik tanácsot adnak a felhasználás és a körülmények figyelembevételével.